Kézi vagy automata: japán kutatás köti össze a váltót az aggyal
D.Novikov
Ryuta Kawashima professzor szerint a kézi váltóval vezetés jobban terheli a prefrontális kérget, mint az automata — de önmagában nem előzi meg a demenciát.
A kézi váltó szinte eltűnt az új autókból, a három pedál mellett mégis akadt egy érv, amelynek semmi köze a nosztalgiához. Japán kutatók a kézi váltóval való vezetést az agy prefrontális kérgének élénkebb működéséhez kötötték — ez a terület felel a memóriáért, a figyelemért és a gyors döntésekért. A sofőrnek ez nem ok arra, hogy sietve automatáról kézire váltson, de jó emlékeztető: minél kevesebbet csinál magától az autó, annál többet kell az embernek irányítania.
A munka Ryuta Kawashima professzorhoz kötődik, aki a Tohoku Egyetem Fejlődési, Öregedési és Rákkutató Intézetében dolgozik. Nemcsak agykutatóként ismert, hanem olyan kutatóként is, akinek a munkája a Nintendo Brain Age játékainak tudományos alapját adja. A Best Car szerint csapata összehasonlította a kézi és az automata váltós autókban ülő sofőrök agyi aktivitását. A következtetés senkit sem lep meg, aki vezetett már kézivel a városban: a fokozat megválasztása, a kuplung, a gáz, a kormányzás és a forgalom olvasása együtt jóval összetettebb kognitív feladatot alkot.
Kawashima nyíltan fogalmaz: „Fel kell mérni a helyzetet, majd ehhez kell megválasztani az optimális fokozatot, és ez jobban terheli az agy kognitív funkcióit, mint egy passzív, automata váltós autó vezetése.”
Itt azonban van egy határ. A kutatás nem bizonyítja, hogy a kézi váltó önmagában véd a demencia ellen. Nem orvosi ajánlás, és nem helyettesíti a mozgást, az emberi kapcsolatokat, a tanulást és a rendes orvosi vizsgálatot. A kézi váltó inkább a figyelem mindennapi edzésére hasonlít: a sofőr gyakrabban jelzi előre a forgalom ütemét, előre választ fokozatot, kerüli a fölösleges váltásokat, és jobban érzi a motor és az út kapcsolatát.
Kézi váltós új autók még akadnak az olcsóbb modellek között, de a crossover szegmensben a piac rég áttért az automatákra, a CVT-kre és a duplakuplungos váltókra. Az automata kényelmesebb a dugóban, kevésbé fáraszt, és a tapasztalatlan sofőrnek gyakran biztonságosabb. A kézi olcsóbb javítani, egyszerűbb felépítésű és készségként hasznos, de ép kuplungot, rutint és rendes koordinációt kíván. Idős sofőr vagy kezdő esetében a választásnak nem az »agynak való haszonból«, hanem a biztonságból kell kiindulnia: ha a kuplung, a hegymeneti indulás és a váltás elvonja a figyelmet az útról, semmi haszna nem lesz.
Azoknak viszont, akik magabiztosan vezetnek kézivel, Kawashima érve új értelmet ad a váltónak. A kézi váltó nem teszi modernebbé az autót, de a sofőrt a kormány mögött résztvevővé teszi, nem utassá.